F. Scott és Zelda Fitzgerald Egy Csöppnyi Éden (ePub)

Scott Fitzgerald munkássága, amit a jól fizeto népszeru folyóiratoknak az elbeszélések tucatjaival való ellátása érdekében végzett, írói pályafutásának egyik legfélreértettebb aspektusa. A Postnak és a versenytársainak végzett munkája nem csak egyszeru szellemi napszámos munka volt. Ezek a folyóiratok a legmagasabb szintu profi módon megírt muveket kapták, amit csak pénzért meg lehetett vásárolni. A Posthoz sorban álltak a jobbnál jobb írók, hogy kiadhassák muveiket, és Fitzgerald volt az egyik legsikeresebb. A beküldött szépirodalmi muvek csak kemény és igényes munka révén jöhettek létre. Fitzgerald rendkívül eros mezonyben méltó versenytársak ellenében volt kénytelen kiállni a pástra. Valamivel késobb, amikor már nehezére esett Post elbeszéléseket írnia, megjegyezte: "Sok érzést kellett kicsikarni magamból - százhúsz elbeszélés. Nagy árat fizettem érte, Kiplinggel és az összes többivel, mert volt belolem még egy kis csepp valami - nem vér, nem könny, nem az én magom, hanem valami sokkal erosebb ezeknél, minden egyes elbeszélésemben az extra, ami csak az enyém volt." A piac követelményeinek megfeleloen Fitzgerald briliáns történeteket írt. És ami még ennél is több, sikerült elkerülnie bizonyos szerkesztoi eloírásokat is - nevezetesen a kötelezo happy endet, amit gyakran módosított bizonyos baljós happy endre. De lehet, hogy az ilyen eloírások nem is igazán zavarták, mert a durva beszéd és a szókimondó nemiség, mint írót, sosem vonzotta igazán.

Az Egy csöppnyi Édenben a legtöbb Post elbeszélés minden szentimentális elképzelésen túlmenoen megérdemli az újrakiadást saját irodalmi érdemeiért is; három pedig, az Úszók, Egy új lap, valamint a Milyen szép pár, jelentos irodalmi mualkotásnak tekintheto. Az Úszók, bár egy kicsit túlcifrázza az eseményeket és a megoldás is eléggé valószínutlennek látszik, a fent említett "kifelejtett" elbeszélések közül talán a legjobb. Fitzgerald úgy nyilatkozott róla, hogy "ez a legkeményebb történet, amit valaha is írtam, túl hosszú+nem is kielégíto." Ugyanakkor a leheto legjobban írja meg benne, hogyan is érez Amerika iránt a megszakításokkal öt évig is tartó hazátlanság után. Amerikát magasztaló szavait még azok is gyakran idézik, akik nem is olvasták ezt az elbeszélést. Különösen érdekes az Úszókban az, hogy Fitzgerald újradefiniálja a Stein - Hemingway féle "elveszett nemzedék" kifejezést, ami alatt o a háború elotti nemzedéket érti. A Fitzgerard pályafutására jellemzo iróniák közül az egyik legtipikusabb, hogy ez a hazafiasnak nevezheto történet a háborús nemzedékbe vetett hitével és annak kijelentésével, hogy "Amerika legjobbjai a világ legjobbjai voltak," közvetlenül az elott jelent meg, hogy 1929 októberében beütött a krach.